Hári Tamás

1978-ban születtem Budapesten. Gyanútlanul bukkantam fel ezen a világon, úgy gondoltam egykeként. Aztán az ikerhúgom is megszületett pár perccel követve engem. Gyerekkoromban zenét tanultam. Eleinte a zongorával próbálkoztam, ám végül a gitár lett a hangszerem. A klasszikusok után a jazz következett. A család unszolására valami „rendes szakmát” is tanultam. A faiparban helyezkedtem el, változatos területeken dolgoztam, volt egy darabig saját vállalkozásom is. Néhány éve a párom bíztatására ragadtam tollat. Immáron a második novellás kötetem fog megjelenni. Írás közben teljesen kikapcsolom a világot és csak a történetnek, a karaktereknek élek. Fontos számomra a mély érzések megjelenítése. Az emberismeretem segít olyan karakterekből szereplőket gyúrni, akik nehéz helyzetekben sokszor szokatlanul reagálnak. Ez a kiszámíthatatlanság teszi őket egy író ember számára vonzóvá. Mostanra azt hiszem, úgy belejöttem az írásba, hogy már nem is szeretném abbahagyni.