Haupt-Kutas Mónika

„Én csak írni szeretnék. Még azokon a napokon is, amikor tulajdonképpen egyáltalán nincsen kedvem hozzá. Ez minden, amit szeretnék, meg ha ezenfelül lesz néhány olvasóm, akinek tetszik, amit írtam.”

Az idézet egy 2021-ben megjelent regényből való, Catherine Bell tollából. Ez még önmagában nem lett volna számomra olyan figyelemreméltó, ha nem azért veszem le a polcról, mert egy nagy klasszikus szavait idézi. Jane Austen több szempontból is példaképpé vált számomra, amint kezembe akadt az első kötet, mely tőle származott.

A szépirodalom, amit nem elég egyszer elolvasni, bármily egyszerű témát dolgoz is fel. Ez pedig előbb-utóbb olyan szellemi és lelki magasságokba emeli a kitartó olvasót, ahonnan csak vonakodva akar visszaereszkedni a prózai valóságba.

Először voltam tehát természetesen lelkes olvasó. Könyveimről mesélhetne otthon a hintaágy az udvaron, a karosszék a régi szobámban, de persze mindenekelőtt édesanyám könyves szekrénye, majd később a saját polcaim is, amelyek híven őrzik eklektikus érdeklődésemet tükröző gyűjteményemet. Eljött később annak az ideje is, hogy idegen nyelvű regényeket vettem a kezembe, amikor a németet már nemcsak tanítottam, hanem éppúgy olvastam, mint a magyart.

Az írással jó tíz évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni komolyabban, de mindig is bennem szunnyadt a vágy, hogy alkossak. Regényt szerettem volna írni, de nem tudtam, hogy vágjak bele. A terjedelmét éreztem túl hosszúnak saját szerény képességeimhez mérten, így végül inkább rövidebb lélegzetvételű novellák írására vállalkoztam. Már nem emlékszem, melyik volt az első alkotás, amelyet papírra vetettem, de a Siklás c. írás látott először napvilágot egy antológiában, és kapott elismerő helyezést a közönségszavazás során, így attól kezdve már nem hagyott nyugtot a gondolat, hogy jó, amit kitalálok.

Közben abban is nagy örömet leltem, ahogy egy-egy alkotás szépirodalom imádó édesanyámat és műértő magyar szakos kolléganőmet lenyűgözte, és azt hiszem, talán életem végéig szóló útravalót adtak nekem azzal, amikor tovább bíztattak az írásra.

Azt a boldogságot és elégedettséget, a teljességnek ezt a fajta átélését igazán csak az elmúlt egy évben tapasztaltam meg, amit ez a tevékenység számomra jelent, amikor jelentősebb időt tudtam rá szánni. Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam az irodalmi pályázatok világába, és ennek révén belekerültem több antológiába, online felületeken kaptam publikálási lehetőséget.

Mindeközben pedig összeállt egy novelláskötet régebbi és újabb írásokból, amely Kaleidoszkóp címmel jelent meg lassan egy hónapja a Smaragd Kiadó gondozásában. Nagy álmomat váltotta valóra Kitti és csapata a kötet megjelentetésével, és valóban alapos és igényes munkával érték el, hogy igazán jó és érdekes legyen az a könyv, amelyet a kedves Olvasó megrendelhet könyvesboltok és a kiadó online felületéről.

Kiadó: Smaragd Kiadó, https://smaragdkiado.hu/